Nem mindennapi élet

Kornfeld Tamás, jelen memoár szerzője Magyarország egyik leggazdagabb családjába született 1924-ben. Anyai ágon nagyapja báró Weiss Manfréd nagyiparos volt, a magyar acél- és fémgyártás történetének meghatározó alakja, apai ágon pedig Kornfeld Zsigmond, aki a bécsi Rothschild-bankház küldöttéből a Magyar Általános Hitelbank és magyar tőzsde elnöke lett. Édesapja Kornfeld Móric, a Ganz-gyár egyik vezetője, a csepeli Weiss-gyár igazgatóságának tagja, iregi földbirtokos. Nagybátyja volt Chorin Ferenc gyár- és bányatulajdonos, a Horthy-korszak egyik legbefolyásosabb üzletembere, de a rokonok közé tartozott az ismert műgyűjtő, Herzog Mór Lipót is. Emlékirata már ezen neveket olvasva is sokat ígér. Szerencsére nem csak saját - önmagában is érdekes, és eseményekkel teli - életét mutatja be, hanem felvázolja a család történetét is. Hosszan ír Kornfeld Zsigmondról és a többi családtagjáról, Weiss Manfrédról, szüleiről, az iregi villáról, ahol maga is született, ahol a nyarakat töltötték, felcseperedéséről, az iskolás évekről és a pécsi orvosi egyetemi tanulmányokról. Természetesen sok szó esik arról az eseményről, amely szinte minden asszimilálódott zsidó család sorsát kettétörte: 1944. március 19-ről, amikor - húszéves korában - a németek megszállták Magyarországot, és a család negyven tagja a németekkel kötött "szerződés" keretében hagyhatta el az országot. Az utolsó két rész az emigráció hetven évét mutatja be vázlatosabban: a Portugáliában töltött első, rövidebb időszakot, majd 1945 decemberétől az amerikai éveket, amikor is az egyik leginkább elismert aneszteziológia professzorrá vált. Az emlékirat, melynek közepén fekete-fehér családi fotóalbumot, végén pedig családfát is találunk, széles körben ajánlható beszerzésre.